Kaposvárról jelentjük! – 3. rész

Nemrégiben indult rovatunk új részében ismét egy újabb érdekes kaposvári startuppert mutatunk be nektek.

Az INPUT Programhoz köthetően Andrással nyúlik vissza legmesszebbre ismeretségünk. Sosem felejtem el, egy hideg januári napon találkoztam vele és párjával egy kávézóban. Az is a véletlen műve, hogy ennyire hamar megismerkedtünk, ugyanis teljesen más okból hívtam fel – azóta már feleségét- Krisztit. A beszélgetésünk végén derült ki, hogy Andrásnak van egy nagyon jó ötlete, amit mielőbb szeretne megvalósítani. Nem telt el sok idő és már egymással szemben ültünk, azon a bizonyos hideg téli napon.

Nagyon nagy lelkesedéssel mesélt, nemcsak az ötletről, hanem a startupok világáról úgy összességében. Láttam rajta, hogy igazi fanatikus, felkészült, kifejezetten érdekelte a programunk is. Nagyon meglepő volt, hogy teljesen bátran és nyíltan osztotta meg velem az ötletét. Szó szót követett én elmeséltem neki, hogy startup ökoszisztémát szeretnék építeni Kaposváron, ő jelezte, hogy nagyon örülne neki és ebben szívesen segít. Fél év alatt sokat találkoztunk, szereztünk közös élményeket, sokat beszélgettünk és ez egyre inkább megerősítette bennem, hogyha minden jól megy András és azóta Pál Lászlóval megalapított cége a Qatalyst lesz a kaposvári startup élet egyik zászlós hajója. Ki merem jelenteni, hogy ez a projekt nagyon jól halad és a csapatot ismerve nem lesz megállás. Kívánok magunknak egy jól működő, pezsgő ökoszisztémát, amit nehezen tudok elképzelni Bence-Kiss András nélkül.

Kedves olvasók, fogadjátok szeretettel, az Andrással készült beszélgetést.

Hajrá Qatalyst!

Légy szíves egy pár szóban mutasd be magad. Hol végeztél, mivel foglalkoztál a Qatalyst előtt?

Bence-Kiss András vagyok, tanultam a BME gépészmérnöki karán, majd diplomámat a Dunaújvárosi főiskolán szereztem meg, anyagmérnökként. Hosszú ideig voltam gyakornok a hatvani, majd a budapesti BOSCH-nál; a tanulmányaim után pedig a jászberényi Electrolux porszívógyárban helyezkedtem el SQA (beszállítói minőségbiztosítási) mérnökként. Ezt követően kedvesemmel hazaköltöztünk Budapestről Kaposvárra, ahol egy műanyagok fröccsöntésével foglalkozó cégnél dolgoztam minőségbiztosítási mérnökként.

Mikor született meg a fejedben a Qatalyst ötlete és mi volt az a pont, mikor komolyabban elkezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy erre egy vállalkozást kell alapítanod?

Ez egy többtényezős dolog. A végső elhatározás a legutóbbi munkahelyemen jött. Sok cégnél láttam ugyanazokat a problémákat. Nincs gyártási fegyelem, se karbantartási kultúra, nagy a dezinformáltság és minimális a digitalizáció. Ezek az alapvető problémák, egyik se újkeletű a kis cégeknél. Ez párosul az egyre fogyó szakembergárdával, a növekvő minőségi követelményekkel és a jövő legnagyobb kihívásával, a negyedik ipari forradalommal. A legutolsó az, ami miatt belevágtam. Imádom a technológiát, haladok a korral, és azon vagyok, hogy meg is előzzem. Ezt teszik a nagy cégek is, de a kicsik csak kullogva követik őket. Nyílik a technológiai szakadék, egyre nagyobb lesz, ameddig el nem nyeli a mélység az egész beszállítói láncot. Mi vagyunk az egyike azoknak a csapatoknak, akik megépítik a hidat a kis cégek részére, hogy utolérjék a nagyokat.

Milyen problémára nyújt megoldást a rendszer?

Három alappillérünk van. A kis gyártó cégek, mint a második körös beszállítók nagy része, a nagy gyárak és első körös beszállítóik, és a szakembergárda. Ez a három szereplő együtt talál megoldást, lehetőséget nálunk, a Qatalystnál. A Qatalyst Dashboard egy olyan kezelőfelület lesz, ahol a kis cégek egy átlátható rendszert kapnak, és lehetőséget, hogy élő adatok alapján legyenek értékelve és felkínálva a beszállítópiacnak, mindezt auditállóan. A nagy cégeknek egy átlátható beszállítói láncot, folyamatos, többletenergia befektetés nélküli kontrollt, egy potenciális beszállítói adatbázist és kiszámíthatóbb projekteket ad a rendszerünk. A szakembereknek pedig egy jó eszközt, ami terhet vesz le a vállukról, egy kezelőfelületet, amin keresztül több kis cég minőségirányítását elvégezhetik. Ez a három pillér egymást támogatja, így ír történelmet az Ipar 4.0, ami az alapoktól fogja stabilizálni az ipart, a Qatalyst segítségével.

Milyen volt a fogadtatása az ötletednek, mikor azt mondtad, hogy én bizony vállalkozó leszek?

Ez nem egyszerű. Nincs a tág családban, de még a rokonságban sem vállalkozó. Nekik ez a bizonytalanság, kockázat teljesen testidegen. Amikor egyéni vállalkozó lettem, és heti 4 napot dolgoztam, jobb bevétellel, mint alkalmazottként bármikor, az volt az első kérdés, hogy miért csak 4 napot dolgozok, miért nem keresek egy RENDES munkát. Mindemellett, amint megértették, hogy mit szeretnék csinálni, megnyugodtak, azóta támogatnak. Nem szabad megállni, bele kell állni a nehéz szituációkba is, amikor nincs más, csak előre. Mindenkit bíztatok, hogy vállalkozzon, de legalább legyen önfoglalkoztató. Hiányzik az országból egy generációnyi kalandor, vállalkozó és szakember. Nagyon sok lehetőség van itthon is, csak nyitott szemmel, előre kell tekinteni.

Bemutatnád kicsit a csapat CTO-ját, Pál Lászlót? Hogyan került a Qatalyst történetébe?

Lacival régóta ismerjük egymást. Ő volt a gimnáziumban, ahova jártam, a rendszergazda. Ő egy olyan ember, aki már gyerekként operációs rendszert írt. Én zseninek tartom, de ő nem szereti ezt. Szerény, alázatos, meg persze vérbeli IT-s. Kicsit olyan őrült zseni néha. Jól megértjük egymást, jól haladunk együtt.

Végül is Lacit a véletlen hozta a projektbe. Összefutottam vele az utcán, beszélgettünk a Qatalystról, és azt mondta „vágjunk bele”. Ennyi volt. Azóta együtt harcolunk.

Milyenek az első visszajelzések?

Abszolút támogatóak és elismerőek. Az eddigi beszélgető és tárgyalópartnerek mind látnak benne fantáziát és a problémafelvetésnél erősen bólogattak. Azóta lett már egy partneri szerződésünk, és több ígéretes tárgyalás közepén vagyunk.

Bemutatnád röviden, hogy mik a rövid és a hosszú távú céljaid? Mi az, amivel Bence Kiss András elégedett lenne egy fél év, majd 5-6 év múlva?

Természetesen eléggé kidolgozott ütemtervünk van, így nem nehéz erre a kérdésre válaszolni. Fél éven belül elkészülünk az MVP-vel, amit 1-3 partnernél be fogunk vezetni. Emellett felépítjük a belső folyamatainkat, magunkra is megcsináljuk a Dashboardot, a saját mérőszámainkkal, kimutatásainkkal.

A következő év elején piacra lépünk, és elkezdjük a külföldi piacok feltérképezését. Ezt folyamatos csapatbővülés fogja kísérni. Év végére kész lesz a termék első verziója, ami már elérhető lesz bárki számára. Ezzel folyamatszemléletre, majd projektszemléletre fogjuk rávezetni a cégeket.

A következő lépcső a szenzoros adatgyűjtés lesz, a második év végétől, majd az ötödik évben automata, folyamatba ágyazott minőségbiztosítás lesz, ahol a minőségbiztosítási mérnökök már jobbára minőségautomatizálással fognak foglalkozni. Ez a piaci jövőkép, aminek itthon mi leszünk az egyik meghatározó szereplője.

Párhuzamosan több ipari szereplővel kialakítjuk a hazai Ipar 4.0 elit csapatát. Nagy szükség van erre, ha nem akarunk lemaradni. Jelenleg már 3 cég és egy cégóriás a tagja ennek a csapatnak.

Jól beszélsz angolul és németül egyaránt, egy jó pitchet bármikor lenyomsz, mik a célpiacok? Hova lenne jó igazán betörni?

A német autóipar, ez a cél. Amint kész az MVP, célba vesszük a Startup Autobahn-t, ami egy autóipari inkubátor Stuttgartban. Ezen keresztül pedig támogatni a régió autóiparát. Ezt követően bővülni fogunk más iparágakba, más irányokba.

Írta: Kovács Márton | INPUT – Kaposvár, területi koordinátor