Interjú Szőke Tiborral a Reporter Community Kft. társalapítójával

Szőke Tibor miskolci startupper a Reporter nevű applikáció egyik társtulajdonosa 2017.06.26-án tartott előadást az először megrendezett Legyen Miskolcon startup élet Meetup vendégeként. A rendezvény előtt az INPUT program miskolci területi koordinátora beszélgetett vele.

Hogyan jutottál el oda, hogy projekt menedzserkedés helyett telefonos applikáció fejlesztésen kezdj el gondolkodni? Vagyis honnan jött az ötlet?

Korábbi időszakban is olyan projekteken, ötleteken dolgoztunk, aminek az alapját valamilyen szinten az innováció jelentette, és már azoknál is igyekeztünk az innováció folyamatát nézni, és trendeket megállapítani a jövőre nézve. Tehát hogy egy-egy iparág, vagy azon belül egy-egy területnek mik a jövőbeli várható, látható trendjei. Amikor ezeket összeírtuk, akkor elég sok olyan kapcsolt ötlet jelentkezett, ami önmagában megállta a helyét projektként. Jobb híján, mivel nem ezzel foglalkoztunk főállásban, mi ezeket egy füzetbe vezettük, és hát nem kevesebb, mint, 40-50 ilyen ötletet írtunk össze annak idején. A társam – aki ebben a projektben is az alapító társam -Hajdu Norbert, egész családja a hír iparban, az újságírás, média területén dolgozott. Egy beszélgetés kapcsán jött ez elő – sajnos már 4 évvel ezelőtt-, hogy olyan szinten fejlődik a mobil kommunikáció, és azon belül is maguk a készülékek, hogy ezekkel, már kiváló minőségben dokumentálni lehet hírértékű eseményeket, amik adott esetben eladhatók lesznek. A kamerák fejlettsége, a 4G – 5G hálózat ma már lehetővé teszi, hogy olyan minőségű contenteket (fényképet, videót) lehessen előállítani, amik akár a TV-ben is gond nélkül leadhatók. Szinte mindenki találkozott azzal– elég akár az arab tavasz, vagy a 9/11-re visszagondolni – , hogy a világ hírcsatornáit bejárt felvételek, amelyekkel alá lehetett támasztani egy-egy hírt, azok bizony mobillal készültek. Az ötlet alapvetően innen jött, és már akkor is tisztán látszott, hogy ez egy globális értelemben is számottevő ötlet lehet, és globális sikereket is el lehet vele érni. Már a leges-legelejétől kezdve elkezdtünk rá kockázati tőke partnert keresni. Mivel azonban az ötlet túl korán jött, az akkori kockázati tőkekörnyezet Magyarországon, pláne a startup ökoszisztéma vonatkozásában értelmezhető kockázati tőke, még nagyon korlátozott volt. Így nagyon sokáig, kb. egy bő évig próbálkoztunk.

Ki látott bennetek végül fantáziát, és ki adta a tőkét?

2014-ben kezdtünk el komolyabban foglalkozni tőkebevonással és 2015-ben találtuk meg a Prosperitás Proceed Magvető Közös Kockázati Tőkealapot. Nagyon tetszett nekik az ötlet és több menetben is találkoztunk velük. A találkozások során az asztal túloldalán ülők, s mi magunk sem tudtuk, hogy a híriparban vagy a médiában valid-e ez a termék, és hogy mit lehet vele csinálni, milyen kifutása lehet? Rengeteg kétely fogalmazódott meg, amikre mi is csak szépen lassan tudtunk válaszolni. Gyakorlatilag 2015 nyarán már a teljes dokumentáció összeállt ahhoz, hogy a finanszírozás bejöhessen, de sajnos a Jeremie programok 2007-2013-as uniós programozási időszak programjai közé tartoztak, ez pedig már 2 évvel túl volt a program záró időszakán, így lassan haladt a folyamat. Végül 2016. május 31-én kaptuk meg a forrást. 2015 decemberében azonban mi már annyira hittünk ebben a dologban, hogy mindent, amit addig csináltunk, befejeztünk, és csak erre vártunkm ezzel foglalkoztunk, de ez így is 6 hónap „lebegést” jelentett.

A startupok esetében a legfontosabb kérdés, hogy az ötletük valós igényeken alapul-e? Milyen módszert alkalmaztatok a terméketek validálására?

Ebben a 6 hónapos időszakban amennyire csak lehetett elkezdtünk előre dolgozni, és akkor már a validáláson dolgoztunk. Sikerült olyan szintű folyamat leírásokat készíteni, amiből látszott, hogy ez az app mit fog tudni. Olyan szintű előkészítő marketing anyagot készítettünk, amin keresztül mindenki 1 perc alatt meg tudta érteni, hogy miről szól majd ez a termék. Így el tudtunk menni néhány médiaszereplőhöz bemutatkozni. A validálást inkább a vevői oldalról indítottuk és azt mértük fel, hogy ha lesznek ilyen contentek, akkora vevőknek milyen elvárásaik lesznek.

Contentet mindenki akar, azonban mi egy nagyon érzékeny időszakban léptünk ki az ötlettel a piacra, akkor amikor a fake news világszinten elkezdett terjedni.( manipulált médiatartalom) Ezek a kérdések is pont ebben az időszakban jöttek elő érzékenyen. A validáció a B2B oldalról problémás volt, mert a vevők itt 2 nagy körből kerülnek ki. Egyrészről a hírügynökségek közül, amelyből néhány globális szereplőn kívül (AP, BBC, Reuters), országonként 1 van. Ez egy értelmezhető szám, világszinten kb. 100 hírügynökségről beszélünk. Ezt a 100-at akár még egyesével is fel lehet keresni. A média azonban egy sokkal nehezebb világ, mert csak Magyarországon van belőle kb. 200 darab. Ha ezt megnézzük világviszonylatban, akkor elmondhatjuk, hogy szinte lehetetlen egyesével megkeresni, elérni őket. Mi ezért jellemzően a hírügynökségi világra fókuszáltunk.

A csapatot már a validáció időszakában úgy állítottuk össze, hogy a magyar hírügynökségi szakmának egyik legmeghatározóbb szereplőjét igazoltuk le tanácsadónak, aki önmagában már validált. Egyrészt elég nehezen állt kötélnek, másrészt, ha nem hitte volna el, hogy ez a termék valid, akkor nem is jött volna be a csapatba. Tőle elég sok olyan plusz javaslatot kaptunk, amit aztán be tudtunk építeni a termékfejlesztés folyamatába, mára ez alapján egy egyedi, content manipuláció ellenes fejlesztésünk van, amit tovább fogunk finomítani a későbbiekben. Ez egy speciális, egyedi algoritmust jelent, ami alapján mi elég jó százalékkal ki tudjuk jelenteni egy felvételről vagy egy képről, hogy az valid-e (akkor és ott, és úgy készült-e el, ahogy azt a felvétel készítője állítja). A másik, hogy olyan hírszakmai fejlesztéseket is csináltunk, amit más startup nem. Ilyen például a nemzetközi IPTC szabvány használata a képek címkézésénél, amit 9 nyelven beépítettünk az appba. A nemzetközi hírügynökségekkel történő tárgyalások során, ha elmondom, hogy validáljuk a képeket és használjuk az IPTC rendszert a képek címkézéséhez, akkor ez az a 2 kulcsszó, amire felkapják a fejüket, és ezek teszik profivá, szakmaivá és hitelessé a termékünket, szemben a versenytársainkkal. Nekünk nagyon egyedi megoldásaink vannak, és azt látjuk, hogy a versenytársaink inkább a user oldalt célozzák meg az ötleteikkel, míg mi a B2B oldalra helyezzük a fókuszt.

Miskolcról, hogyan lehet a világpiacot megcélozni?

Ez nálunk azért nem volt feltétlenül releváns kérdés, mert már az elején előkerült, hogy mi lenne, ha Magyarországról indulnánk, és ha itt bejön, akkor nyitnánk tovább Szlovákia, Ausztria irányába. Na ez a megközelítés ezen a piacon nem megy, teljesen kizárt ez a megközelítés. Vannak olyan termékek, ahol ez tud működni, szerintem jobbára a fizikai termékeknél, a Reporter azonban egy eleve globális ötlet, globális megoldásokkal. Itt a határokat egyelőre az jelenti, hogy mire van forrásunk és aszerint szelektálunk régiókat, hogy hova teszünk a közösségépítésre nagyobb erőforrást. Ez a későbbiekben is így lesz. Mivel azonban mégis Magyarországról indult a fejlesztés, miskolci és magyar startupként a helyi médiát értük el a legegyszerűbben. A launch napján 400 e-mail ment ki a Reporterről, és a magyar médiumok jelentős része reagált is, több cikk jelent meg szinte azonnal. Ennek köszönhetően az elején volt egy domináns magyar user hullám. Ez mára átfordult nemzetközivé, jelenleg 30 ezer userünk van 136 országból, és hetente jelenik meg rólunk valami hír egészen meghökkentő helyeken is, mint pl. 3 hete Peruban. Az ötletünkkel a legelképesztőbb helyekre is elmegyünk bemutatkozni, és ahová eljutunk, ott mindig megjelenik rólunk valamilyen hír. Nagyon fontos, hogy járjunk startup eseményekre, különösen azokra, amik egy kicsit is a médiával foglalkoznak, mert azokból jönnek ki a legjobb dolgok.  Egyrészt egy csomó versenytársunkkal találkozunk, és mivel nem olyan nagy a piac, itt nem az megy, hogy egy kanál vízben megfojtjuk egymást, hanem építő – támogató beszélgetések alakulnak ki és egymás felé is validálunk azzal, hogy látszik kinél mi működött, mi nem, ezek alapján pedig folyamatosan változtatunk a stratégiánkon.

Ezidáig mennyire jártatok be tipikus startup utat?

Mi első pillanattól kezdve keressük a másodikkörös befektetőt, a tavalyi év folyamán kétszer is jártam Amerikában, ahol próbáltam következő körös befektetőket találni. Több akadályba is ütköztünk, az egyik, hogy túl korán mentünk, mert még nem volt semmiféle tractionünk, a másik hogy Amerikában próbálkoztunk ahol az általános válasz az volt, hogy amellett hogy kell eredmény, az a nagyságrend amit mi második körös befektetésnek elképzeltünk, az nekik túl alacsony és túl messze vagyunk.

Mi az, amit vártak tőletek, milyen tractiont?

Azt várták, amit most – már fél-1 év után – elértünk, hogy egy komolyabb felfutás után látszódjon valami növekedés.. Hozzá kell tenni, hogy a kezdeti B2C marketingtervünk mára teljesen új alapokra került, rájöttünk, hogy sokkal inkább közösséget kell építenünk, melyet országonként targetált Facebook, Instagram profilokkal jóval hatékonyabban érhetünk el. Emellett Twitteren is el kellett kezdeni építkeznünk, ott is elérhető egy kritikus tömeg.

Ha valaki szeretné letölteni az applikációt, vagy csak információt szeretne még rólatok, hol érhet el benneteket?

A Reporter app az Appstore-ból és a GooglePlay-ből ingyenesen letölthető. A reportercommunity.com oldalon sok információ van a projektről, és természetesen email linket is feltettünk. Emellett a Facebookon, a Twitteren, az Instagramon és a Viber nyilvános fiókok között is megtalálhat bennünket, aki több mindent szeretne tudni a Reporterről.